A világsajtó csak a hi-tech-milliárdosokról cikkezik, ám a földbe fektető üzletemberek aktívabbak, mint valaha. Sőt, már az IT-guruk is földet vásárolnak. Az emelkedő tengerszint évezredek óta élelmiszer-termelésre használt területeket tüntet el a színről, ami jelentősen növeli a megmaradt szárazföld értékét.
A land (föld) egyike a legősibb angol szavaknak, a 10. század óta változatlan formában használatos, a sea (tenger) jóval később keletkezett. Bolygónk kétharmadát víz borítja, s ebből a szempontból logikusabb lenne Föld helyett Óceánnak nevezni. A föld minden időben a legpolitikusabb témák egyike. E heti szerzőnk meggyőződése szerint a modern világ alapjai a földhöz kapcsolódó szabályok – azok a jogi és filozófiai definíciók, amelyek eldöntik, hogy kinek és hogyan kell a földet birtokolnia. A magántulajdonra épülő nyugati megközelítés Hugo Grotius és John Locke tételein, de mindenekelőtt azon a keresztényi kötelességen nyugszik, hogy a szabadon elérhető földet birtokba kell venni és meg kell művelni. De mi lesz a földtulajdon szerepe a 21. században?
A föld minden időben a legpolitikusabb témák egyike”
Simon Winchester az utóbbi évtizedek egyik legnépszerűbb angolszász ismeretterjesztője. Munkái az oxfordi enciklopédia keletkezéséről vagy éppen a csendes-óceáni térség politika- és gazdaságtörténetéről olvasmányos stílusuk, emlékezetes anekdotáik okán régi kedvenceim. A szerzőt II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte értük.
A szocializmusban faluról városba, a földművelésből gyárba kerülő nők sorsáról született a társadalomtörténész szerző kötete, a Bicikliút a hóviharban – Ingázó nők a szocialista iparban. Interjúnk.
A budai új polgár lebontja a régi kis házat, kivágja a kerti fákat, majd nagy ívű építkezésbe kezd. Így tűnik el lassan egy egész városrész, és vele az én világom is.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.